2016. június 20., hétfő

{Vigyázz, kész, posztolj} - Kötelező olvasmányok

Az e heti VKP témája kötelező olvasmány, ami nálam egy igen furcsán alakult dolog az életemben, tartsatok velem, ha kíváncsiak vagytok, miért! 
Nekem már alapvetően a szó összetétellel van bajom. Az olvasás (könyv) számomra egy pihenési, kikapcsolódási lehetőséget jelent, ami élvezek, hisz közben hagyom, hogy az író vezessen és a képzeletem nagy erőkkel dolgozik, teljesen rám van bízva, hogy a leírás alapján, hogyan képzelem el a dolgokat. Felülök arra bizonyos hullámvasútra és utazok. Így akár egy ültő helyemben is képes vagyok elolvasni egy könyvet, anélkül, hogy letenném, akár több 100 oldalt.
Amennyiben viszont melléteszik, hogy ezt kötelezően, adott ütemben kell tennem, már nem utazok, hanem ingázok, bejárok vagyis megkötik a kezem és ha nem köt le mellé a dolog, garantáltan nyökögős lesz, illetve leteszem.
Tipikusan az az ember vagyok, aki ha valamit szűk korlátok közé kényszerítenek, egy ideig megy a dolog, de utána elveszítem a lelkesedésem és elkezd ingerelni a dolog.

Az általános iskolában az olvasó naplókkal lelkes voltam, haladtam, töltöttem, érdekelt. Majd felsőben jött az "elolvasod nyáron és év elején dolgozat belőle" rész. Lelkes voltam még azért ekkor is, elolvastam és mire jött a dolgozat már nem volt meg minden, hisz az elejére ki emlékszik ha az még a nyár elején volt, közben pedig millió élmény jött. Persze rosszabb jegy lett belőle, pedig tisztességesen végigcsináltam! Ráadásul olyan kérdések jöttek, hogy csak lestem, volt, hogy meg kellett adnia a pontos leírását egy nyakláncnak, hogy milyen minta volt rajta, ami csak egyszer fordul elő a regényben az X. oldalon... Komolyan, MIÉRT??
A következőnek már neki se futottam, beleolvastam a rövidítésbe és a film verziót megnéztem és jobb lett a jegyem, mint amelyiknél elolvastam...Következik ebből: miért törjem magam?!
Oké, bevallom egy nyár alatt elolvastam 5-8 könyvet (PonyClub még az ősidőben :D ) és azokra emlékeztem is, mert nekem való volt és nem voltam nyomás alatt.

Egyetlen egy kötelező volt, amit elolvastam ezután és tetszett is, 2 nap alatt megvoltam vele: Édes Anna. Persze már középiskolás, végzős fejjel más volt, felfogta az ember és nem egy körmondatokból álló, nem korához megfelelő dolgot kell olvasni. Például a Micimackó, egyáltalán nem alsós gyerekeknek valónak tartom, hisz nem a cuki maci és a többi állat a lényeg, hanem a mögöttes tartalom, amire jó pár év barátság és egyéb tapasztalat után jön rá az ember! Ezt felnőtteknek írnám elő, legalább egyszer 20-on évesen! :)

Nem is csodálom egyébként, ha valaki ezek után megutálja az olvasást, hisz ha tisztességes vagy, akkor is meg tudnak szívatni és jön a "biztos nem olvastad". Nem mindenki tud úgy olvasni, hogy utána idézni tud belőle, hát még ha unalmas.
Ha a kornak megfelelő, nyelvezetében is passzoló könyvet írnának elő a gyerekeknek, nem pont a nyárra, amikor épp kitisztul a fejük, szerintem lényegesen többen olvasnák el őket és nem csak a rövidítettet vagy még azt se, esetleg a filmet néznék.
Ettől független most már bármikor nekiállok olvasni, gyakran van nálam könyv például vonaton és nem befolyásoltak a rossz élmények, elvenni nem vették el a kedvem, több lettem még a rövidítettektől is, de jobb lett volna megfelelő időben, megfelelő könyvet olvasni.



2 megjegyzés:

  1. Facebookos megosztásodból tévedtem ide, nagyon tetszik ahogy írsz, szépen fogalmazol! :) Én mindig elolvastam a kötelezőket (talán a Lessie-t nem, mert másodikos fejjel nem hiszem, hogy ez lenne a megfelelő olvasmány. Általánosban semmit nem beszéltünk az elolvasott könyvekről, volt egy fogalmazás, amire jegyet kaptunk (pl. Toldi a bíróságon címmel kellett írni....) és kész. Lehet, hogy azokban a könyvekben nem mindig annyira mögöttes tartalom, de hogy a tankönyv idióta kérdéseivel és egy fogalmazással elintézzük az Egri csillagokat az azért elgondolkoztató. Ahova most járok, ott a magyartanárunk fantasztikus, érdekes olvasmányokat ad fel, amiről sokat lehet beszélni. (Sajnos életem első Shakespeare-je A vihar annyira nem jött be, de valószinűnek tartom, hogy azért, mert nem értettem mindig) Az Abigélt egy nap alatt olvastam el, nem érzem kényszernek itt az olvasást. Mondjuk az tényleg elgondolkoztató amikor jobb a műismereti dogája( 5 kérdéses doga, mielőtt elkezdenénk átbeszélni a művet) annak aki el sem olvasta a könyvet, mint aki elolvasta.

    VálaszTörlés
  2. De aranyos vagy, köszönöm, örülök, hogy tetszett és remélem a jövőben is tetszeni fognak az írásaim! :)
    Lessie-t nem is olvastam még, de most hogy írod, megnézem majd magamnak! :)
    Az átbeszéléseseket imádtam, mert meg is értettem bizonyos részeket így! Az Egri csillag egy jó kis könyv pedig! Nálunk érdekes, de több kimaradt, amit mások olvastak, alsóban nem volt pl csak a Vuk. Felsőben 3-ra emlékszem, középiskolában 4 vagy 5-re, volt egy év közben is, de a legjobb az volt amikor a magyartanár váltáskor az új nem kérte azt amit a régi feladott. :D
    Roppant dühítő tud lenni és senki se hisz persze a gyereknek...

    VálaszTörlés

Köszönöm, ha megosztod velem a véleményedet/észrevételedet!
FIGYELEM: technikai okok miatt nem tudok közvetlen választ írni, ezért pipáljátok ki az "értesítést kérek" lehetőséget, így kaptok értesítést a válaszomról!

Üzemeltető: Blogger.

© Nóra tükre, AllRightsReserved.

Designed by ScreenWritersArena